2010. november 15-én rendeztük meg az 1. Civil Kerekasztal beszélgetést az Öregiskolában. Györgyi Zoltán főépítész és Szathmáry Gergely remeteszőlősi polgármester segítségével alaposan körüljártuk az M0 körgyűrű kérdéskört.

Az esemény ugyan némi késéssel kezdődött. Megnyitottam a rendezvényt és köszöntöttem a körülbelül 25-30 fős hallgatóságot, illetve két előadónkat. Elmondtam, hogy a Civil Kerekasztal célja, hogy 2-3 havonta a helyi civileket és lakosokat összehívva mindig adott témakörbe tartozó témákat körüljárjon és megoldásokat keressen a felmerülő problémákra. Jelen esetben fő témakörünk a KÖRNYEZETÜNK volt, amelybe ezúttal két témát választottam, M0 körgyűrű és Arany János utcai játszótér parkosítás internetes kérdőíveinek gyors kiértékelése. Sajnos utóbbira nem jutott idő, de az eredményeket a hét végén itt olvashatjátok.

18:15 - A megnyitást követően Györgyi Zoltán kezdte meg előadását, amelyben egészen a kezdetektől (1980-as évek első M0-ásd tervei) mutatta be folyamatában a körgyűrű Nagykovácsira vonatkozó információit. Ezúton is köszönöm a részletes és alapos felkészülését Főépítész Úrnak.

Az előadásból megtudhattuk, hogy már 1980-ban készült "Pest Megye Közlekedése, Hírközlése" tervekben is majd, az 1985. "Budapesti Agglomeráció Közúti Közlekedésének Fejlesztési Javaslata" című dokumentumban szerepelt az M0 Nagykovácsi szakasza, gyakorlatilag a Nagykovácsit érintő jelenlegi nyomvonal tervvel. Györgyi Úr felhívta rá a figyelmet, hogy jól látható a terveken mennyire kitolódott az akkori elképzelésekhez képest a déli, délkeleti és keleti szektor nyomvonala, miközben a Nagykovácsi felé eső nyomvonal most is megegyezik az eredetivel.

(A bal oldali a kicsi térképre kattintva megnézheti nagy felbontásban az 1985-ös terveket)

2003-ban fogadták el az Országos Területrendezési Tervet, amely törvénybe foglalta, az M0 hiányzó nyomvonalát is, így a Nagykovácsi felé eső részt is. Már akkor tudható volt, hogy 2x2 sávos autóútra kell számítani. Az akkori nyomvonalat - az akkor még egybetartozó - Nagykovácsi-Remeteszőlős 2004-es Településszerkezeti Tervében (TSZT) fel is tűntették. Fontos megemlíteni, hogy a 2001-es Agglomerációs Terv szintén ezzel a nyomvonallal számol, így már két törvény is kötelezte rá Nagykovácsit, hogy az M0 nyomvonalat kijelölje a terveken.

Ezt követően Györgyi Zoltán részletesen ismertette az A, B és B-C nyomvonalterveket, amelyek korábbi cikkünkben egyben és külön-külön is IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETŐEK ÉS LETÖLTHETŐEK.

Az A terv gyakorlatilag megegyezik az OTRT-ben és az Agglomerációs Terveben korábban lefektetett nyomvonallal. Erről azt érdemes tudni, hogy szinte az összes érintett önkormányzat, nemzeti park, civil szervezet kikelt ellene (külön vicc, hogy a terv a remeteszurdokot viadukttal keresztezte volna...).

A B és B-C nyomvonalak szinte végig azonosak, gyakorlatilag Solymáron lemennek a föld alá és a Júlianna-majornál (cserkész park) jön föl a Nagykovácsi csomópont, különbség az alagutak mélységében van. A B terv esetében a solymári Shell kút környékén (Pesthidegkúti-csomópont) kezdődne az alagút, míg a B-C terv esetében a csomópont felszín alatti lenne Pesthidegkúton, körülbelül 1-1,5 kilométerrel a Shell kút előtt már lemenne a föld alá az M0.

Főépítészünk elmondta, hogy az eljárás jelenlegi - konzultációs - szakaszában az illetékes felügyelőség arra volt kíváncsi, hogy az tervek alapján az illetékes önkormányzatok milyen kiegészítő vizsgálatokat (a törvény meghatározza, hogy pontosan milyen elemeket kell eleve belevenni) kérnek a környezeti hatástanulmányban(a törvény meghatározza, hogy pontosan milyen elemeket kell eleve belevenni).

Nagykovácsi az alábbi észrevételeket és igényeket küldte meg:
1. Az A nyomvonal semmilyen formában nem elfogadható a község számára.

B és B-C nyomvonalak:

1. A szellőzőaknák (B nyomvonal esetében Erdészháznál!) elhelyezkedése és zaj- illetve szennyezőanyag kibocsátásáról részletes és mélyreható vizsgálatot szeretnének látni.

2. Többlet forgalom becslése és forgalom elemzés - az M0 megépülése esetén elképzelhető, hogy sokan a Nagykovácsi csomóponton keresztül közelítenék meg a Moszkva teret. Ezért az innen-oda vezető jelenleg meglévő utak teljeskörű vizsgálata szükséges (hogyan kezelhető a megnövekedett forgalom, a nagyréti körforgalom szükséges-e stb.).

3. Az építési forgalom és a kitermelt kő útvonalterveit és úthálózat terhelési kalkulációit is látni akarják.

Nagykovácsi álláspontjának megismerése után megkértem Szathmáry Gergelyt, Remeteszőlős polgármesterét, hogy ismertesse álláspontjukat és észrevételeiket.
Polgármester Úr részletesen elmagyarázta a hallgatóságnak, hogy mi a pontos hatósági folyamata az egész engedélyeztetésnek.
Ezek tehát:
1. Előzetes hatástanulmány konzultációs fázis - ez a jelenlegi fázis volt, amely 2010. november 5-én zárult. Itt adhatják le az Önkormányzatok az észrevételeiket, környezeti hatástanulmányban kötelezően vizsgálandó igényeiket. Célja, hogy szűkítsék a részletes vizsgálati kört.

2. Részletes környezeti hatástanulmány - A kivitelezőnek (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt - NIF) 2 év áll rendelkezésre, hogy az észrevételek alapján elkészítse a környezeti hatástanulmányt. Ezt általában nem használják ki, hanem előbb meg szokták küldeni az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek a dokumentumot. A felügyelőségnek, önkormányzatoknak, ügyfélként bejelentkezett civil szervezeteknek 90 nap áll rendelkezésére, hogy véleményezzék a környezeti hatástanulmányt. Itt már az önkormányzat elsődleges szakhatósági jogosítványokkal bír, azaz akár meg is vétózhatja a hatástanulmányt és megtagadhatja a környezethasználati engedély kiadását.

3. Egységes környezethasználati engedély kiadása - ekkor kezdődhet meg az építési engedélyeztetési eljárás, amelynek végeztével kezdődhet meg a
4. Konkrét tervezési fázis.

A folyamat alapján jól látható, hogy csak az engedélyeztetés (mivel egységesnek kell lennie, azaz minden érintett önkormányzat, nemzeti park, civil szervezet el kell fogadja) legalább egy 10 éves folyamat. Szathmáry Úr elmondta, hogy az ún. autópálya törvényben elfogadták, hogy az M0-át 2015-ig bezárják, amely ismerve az építendő alagutak hosszát, még mai kezdéssel sem tűnik reálisnak, nemhogy az engedélyek megszerzésével egyetemben. Eleve a dokumentumok is 2020 utáni elkészüléssel számolnak.

Eztán meghallgattuk, hogy Remeteszőlős álláspontja mi volt:

1. Az A nyomvonal részükről is teljes mértékben elfogadhatatlan.

B és B-C nyomvonal

1. A K2-es jelű szellőző teljes mértékben elfogadhatatlan az Erdészház fölött. Az ún. inverziós folyamatok miatt (hideg és meleg levegő helyet cserél egymással) az Erdészháznál található szellőzőkéményből kiáramló szennyezett levegő bizonyos esetekben megállhat a szurdokban.

2. Bármilyen szellőző tervezése esetén részletes zajszennyezési vizsgálatra is igényt tartanak. A domb tetején jelenleg is erősebben hallatszik a szurdok alján menő út forgalmi zaja, ezért a kürtőkön keresztül feláramló zaj jelentős problémát okozhat.
3. Részletes talajtani vizsgálatokat kértek, hogy a Remeteszőlős alatti alagút építések által keltett rezgések milyen hatással lehetnek a felszíni építményekre?

4. Karsztvíz veszélyeztetettsége - (Janits Béla kérdezett rá - mivel Remeteszőlős már elvi kútfúrási engedéllyel rendelkezik) komoly hirdogeológiai vizsgálatok szükségesek, bár az előzetes tanulmányok, a meglévő figyelőkutak és a Budakeszi ill. Pesthidegkúti adatok alapján is a körzetünk alatti karsztvíztest legmagasabb pontja kb. 200-250 méterrel alattunk van. Azonban egyik terv sem számol 100 méternél mélyebben futó alagutakkal. Fontos tudni, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park kikötötte, hogy a Remete-hegy egyedülállóan fontos képződmény ezért az M0 építése semmilyen formában sem felszínen, sem felszín alatt nem érintheti.

Ezt követően a hallgatóság kérdezhetett vagy véleményének adhatott hangot:
- Többen megemlítették, hogy milyen plusz forgalom várható, valóban szükséges-e az M0? Szathmáry Gergely erre elmondta, hogy a jelenlegi bővülés ütemét figyelembe véve hamarosan a Nagykovácsi medence saját maga forgalmába is bele fog dugulni, tehát túl sok vesztenivaló nincsen.

- A forgalmi problémák kapcsán felmerülő kérdés volt, hogy a kötöttpályás közlekedési megoldások tervezése nem került-e szóba, a medence forgalmának csökkentése érdekében. Györgyi Zoltán elmondta, hogy a század elején volt terv kisvasútra (amelyen a szenet szállították volna éjszaka Budapestre). Sajnos ez nem épült meg, pedig arra a nyomvonalra lehetne most építeni.

- Polgármester Úr elmondta, hogy a 61-es villamos a BKV legjobb kihasználtságú járata, amelyre a NATE feltette a - sajnos költői - kérdést, hogy ha Prágában fel tud menni villamos a dombra, itt nem lehetne-e megoldani valahogy?
- Egyvalaki kifogásolta, hogy az Önkormányzat mérlegelte-e, hogy egy ilyen mérvű környezetszennyezés és forgalomnövekedés mit művelhet Nagykovácsival és Remeteszőlőssel. Végeztek-e komolyabb vizsgálatokat arra nézve, hogy mekkora forgalom- és szennyezetlevegő mennyiségi növekedését jelent ez a közvetlen közelünkben? Az előadók a tanulmányokban megkeresték az erre vonatkozó részeket, de ezeket a kérdező nem fogadta el. Szerinte a beruházás semmiféle pluszt (a szennyezett levegőn és forgalmon kívül) nem ad a községnek, valamint a befelé irányuló forgalom a budapesti szűk keresztmetszetek miatt jelentős dugókat fog okozni. Továbbá az uralkodó szélirány miatt Adyligeten és a Nagyréten keresztül pumpáljuk be majd a szennyezett levegőt Budára.

Frissítés:

A fenti kérdés azért is merülhetett föl, mert az OTRT kapcsán Györgyi Zoltán mutatott egy tervet, amely bemutatta, hogy egy Észak-Dél irányú gyorsforgalmi út vagy autópálya is tervbe van véve, amely Esztergomot köti össze Százhalombattával (EU szinten Lengyelországtól - Splitig tartana az egész autópálya). Ez az autópálya nem vágja keresztül a  Nagykovácsi medencét, valamint az amúgyis szükséges 10-es út felújítás és széletsítés miatt valahol Pilicscsaba Telki között menni, azaz pár kilométerrel odébb, alagutak és komoly szintemelkedés nélkül meg fog épülni egy ilyen út. Íme a térkép:

A vita körülbelül 20 órakor ért véget, bár sokan még ott maradtak kis csoportokban beszélgetni. Az Öregiskolát 20.40 magasságában hagytuk el.

EZÚTON IS KÖSZÖNET GYÖRGYI ZOLTÁNNAK ÉS SZATHMÁRY GERGELYNEK ELŐADÁSUKÉRT ÉS FELKÉSZÜLÉSÜKÉRT!

forrás: nagykovacsi.net